kulcsi

konnektivizmus evangelizáció 
« Back to blog

Kerekasztal beszélgetés a konnektivizmusról

Megvolt a kerekasztal beszélgetés az MTA pedagógiai bizottságának informatikai albizottsági ülésének keretei között. A beszélgetés résztvevői Nahalka István, Bessenyei István, Komenczi Bertalan, Kaszai Pál, Kulcsár Zsolt, Tóth Péter (moderátor) voltak. Következzen néhány gondolat ezzel kapcsolatosan.

Egy picit elbeszéltünk egymás mellett, úgy érzem. Nem jött létre az a párbeszéd, mely az Oktatás-informatika konferencián igen.
Azon elmélkedtünk pp-vel az irodába menet, hogy tapasztalatok hiányában nehéz átérezni és megérteni a hálózatalapú oktatás lényegét. Számomra teljesen triviális mostmár, hogy nemcsak működik, de az egyik leghatékonyabb képzési forma a felnőttoktatásban.
Volt néhány felvetés Kaszai Pál részéről, melyre nem volt lehetőségem érdemben reagálni a beszélgetés során:

1. Mitől tanuláselmélet a konnektivizmus? Hol van itt az adó, vevő szereplő, mely minden oktatási helyzetet jellemez?
A konstruktív pedagógiát sem jellemzi az adó-vevő felállás, mégis valós tanuáseméletként tekintünk rá. Ismeretelméleti kérdés az, hogy valóban objektív igazságokat akarunk-e tanárként a diákoknak átadni, és diákként a tanároktól elfogadni, vagy van egy világképünk, melyet magunk konstruálunk meg a tapasztalásaink alapján. Ha az utóbbi felvetésből indulunk ki, akkor a tekintélyelvű, adó-vevő modell teljességgel mellékvágány.
A konnektivizmusban (akárcsak a szociális konstruktivizmusban) tehát nincs adó-vevő viszony a tanár és diák között, és ez rendjén is van.

2. Hogyan készít fel a konnektivizmus a való világra, mely a felsőoktatásban a vizsgákon való megfelelést jelenti, ha azt propagálja, hogy a tudásom a barátomban van? A vizsgán nem fogja a tanár megkérdezni tőled, hogy melyik barátodban tárolod a tudásodat...
Számomra a való világ nem a magyarországi felsőoktatás, hanem az a közeg, melyben a munkámat végzem. Ha ebből indulok ki, akkor az egyéni tudásom mellett legalább annyira fontos az, hogy fel legyek vértezve a csapatmunkához szükséges közösségi munkavégzéssel kapcsolatos kompetenciákkal. Tudnom kell felmérni azt, hogy mások mihez értenek, és milyen szemlélettel bírnak egyes területeken. Tudnom kell a határaimat, és azt, hogy mikor kihez érdemes fordulnom, ha elakadtam. Ma már nem a pincében dolgozó magányos programozózseniket keresik a cégek, hanem a csapatjátékosokat. A konnektivista képzési szemlélet erre nevel. Aki megtapasztalta a htk01 alatt kialakult légkör jótékony hatását, aligha fog vitatkozni ezzel az állásponttal.

3. Hogyan lehetne pl. JAVA-t tanulni konnektivista módon? A tudásomat a barátaimban tárolom állítás képtelenség.
Erre egyszerű a válasz: nézzük meg, hogy a JAVA fejlesztők hogyan képzik magukat a munkavégzésük során. Elég ha csak a ma népszerű fejlesztési módszertanokra gondolunk: mind az extreeme programming, mind a scrum tipikusan abból indul ki, hogy a tudásomat nemcsak magamban, de a programozó társamban (extreeme) és a fejlesztői csapatban (scrum) tárolom. Ha elakadok, nem az egyetemi jegyzeteimet veszem elő, hanem megguglizom a problémát, és rendszerint fórumbejegyzésekben, vagy blogokban találok választ a kérdésemre. Konvencionális igazság? Igen, lehet, hogy az, mégis működik.

4. Az e-learning lufi kipukkadt. Az a sejtésem, hogy a konnektivizmus is egy új lufi.
A klasszikus e-learning modell életképtelen, mert nem igazodik a tanulás természetéhez. A keretrendszer+tananyag páros csak nagyon ritka esetben képes valódi, életképes megoldást nyújtani képzési helyzetben. A tanulás adó-vevő modelljéhez persze jól igazodik, ami szerintem teljességgel gátolja a természetes, kíváncsiságon alapuló tanulást. A kettő pont nullás e-learninget visszalépésnek tekinteni meglátásom szerint poroszos szemüvegre utal.
Magyarországon a klasszikus e-learning lufiba meglehetősen nagy összegeket pumpálnak a mai napig, ami természetesen sokakból (belőlem is) ellenérzést vált ki. A polcra helyezett tanulmányi keretrendszerek értékesítésének se szeri se száma; ebben a légkörben új e-learning stratégiát lobogtatni képtelenség.

A kerekasztal beszélgetés megtekinthető itt: http://www.ustream.tv/recorded/4969354

Comments (10)

Feb 26, 2010
Éva said...
Kulcsi, amit az első három pontban mondtál, azzal lényegében egyetértek, de azt nagyon erősnek tartom, hogy a "A klasszikus e-learning modell életképtelen" és hogy "A keretrendszer+tananyag páros csak nagyon ritka esetben képes valódi, életképes megoldást nyújtani."
A keretrendszer és a tananyag fogalmát szerintem nem kellene leszűkíteni a rossz vagy elavult megoldásokra. A Bessenyei tanár úr említette kisérlethez is egy keretrendszer adja a keretet, sőt az osztályterem.hu is egyfajta keretrendszer (regisztrációval, fórummal, pontozással), benne pedig a tematika, a videóadások, a reflexiók a tananyag. Én nem állítanám szembe a konnektívizmust a hagyományos e-learninggel, ahogy a web2 sem a web ellenében, hanem azt kiegészítve jött létre. Inkább azt mondanám, hogy a hagyományos e-learning - mind a keretrendszer, mind a tananyag - egyre nyitottabbá válik, az e-learning - ahol ennek megteremthetők a feltételei - átnőhet az e-learning2-be.
Mar 16, 2010
István said...
Én is kigészíteném még a vitát azzal, hogy tapasztalatom szerint a tanárnak abban van nagy szerepe, hogy segítsen a kontextusok megtalálásában és felhasználásában - és nem pusztán a kontextusok és információk közléséban (mint adó a vevőnek). Ha például a diákjaim jó, de egymásnak ellentmondó vitaanyagokat találnak egy témáról, akkor először is keresünk hozzá elméleti fogódzókat, többnyire társadalomelméleti-filozófiai keretekben. És amikor megkérdezem tőlük, hogy mi hiányzik még a művelethez, akkor elég hosszú idő telik el, amíg rávezetem őket: a saját tapasztalat...De ha tovább boncolgatjuk a kérdést, akkor hamar rájövünk, hogy a hálózat összes tagjának a tapasztalata még sokkal többet tud segíteni, nemcsak a tapsztalati kontextus sokszínűsége, de a motiváció szociálpszichológiai ereje folytán is.
A vitában azért is volt némi egymás mellett beszélés (az én hibámból is), mert a közös nyelvezethez erőteljes hálózatelméleti háttér és sokkal több interaktív web 2.0-ás tapasztalat kellett volna. Másrészt senki sem állítja, hogy egy "izmus" vagy egy módszer kizárólagos. Munkahipotézisként a vitaindítás egy koncepcionális kérdést vetett fel, nem pedig azt állította, hogy mától mindent csak hálózatba szervezve lehet megtanítani. Úgyhogy Komenczi Bertalan barátom nyugodt szívvel tartsa csak logikusan felépített előadásait: ez fogja majd megadni a koncepcionális fogódzót az információk hálózatba szervezett, konnektivista feldogozásához, mint a hálózat egyik központi eleme...
Üdvözlet minden olvasónak!
Mar 16, 2010
FP said...
Szia Zsolt!
Megengedsz pár megjegyzést?

1. Lehet, a szociális konstruktivizmusban nincs adó és vevő, de az oktatásban nincs konstruktivizmus sem:-) (jelenleg) Az oktinf konferenciara keszitett, de meg nem publikalt cikkem elobb utobb ravilagit erre. Igen komoly vitak dulnak ez ugyben a vilag masik felen...

2. "Számomra a való világ nem a magyarországi felsőoktatás, hanem az a közeg, melyben a munkámat végzem." - irod. Csakhogy ha az oktatasrol beszelunk, nem nagyon relevans az a kozeg, ahol Te a munkadat vegzed... Mert az iskola mas vilag. Es a csapatmunkan kivul is van elet. Tulsagosan hatterbe szoritod az egyeniteljesitmenyt, pedig anelkul nincs am csapatsiker sem. Egy jo csapatban mindenki profi, nincsenek logosok...

3. >hogyan képzik magukat a munkavégzésük során.
Ja, csak nem munkavegzesrol van szo, hanem az iskolarol, ahol meg csak beletanulsz valamibe. Meg a egyetemen is csak kezdesz beletanulni.
Nem am azt nezegeted, hogy a masik mit tud, mit nem kell neked megtanulni. Tudod, egy jo tarsszerzos publikacioban mindket szerzo 75%-ot tesz hozza... Ahhoz bizony nem eleg, ha tudod, masok miben vannak otthon, benne kell lenned rendesen..

4.> szerintem teljességgel gátolja a természetes, kíváncsiságon alapuló tanulást.

ahogy irod - szerinted:-) Szerintem a termeszetes kivancsisagon alapulo tanulast semmi nem gatolja. Azt csupan maganak a termeszetes kivancsisagnak es erdeklodesnek a hianya gatolja... A mai tanulok eseteben akar konstruktivizmus, akar konnektivizmus, akar barmi - az aktiv,onmagat epito tanulora jelenleg nem szamithatunk :-((

Majd folytatom:-)
Szia!
Feher Peter

Mar 17, 2010
Kulcsár Zsolt said...
"Lehet, a szociális konstruktivizmusban nincs adó és vevő, de az oktatásban nincs konstruktivizmus sem:-) (jelenleg)"
Ezt nem értem. Egyrészt nem a közoktatásról beszélgettünk, hanem általában az oktatásról, ami a felnőttképzés bármilyen formáját, és általában a tanulást bármilyen kontextusban magába foglalja. Hogy érted, hogy nincs az oktatásban konstruktivizmus?... nyilvánvaló, hogy az oktatási paradigmák vegyesfelvágottja érvényesül minden oktatási helyzetben. Meglátásom szerint em attól konstruktivista vagy konnektivista egy oktatási helyzet, mert "vegytisztán" az, hanem azért, mert az oktatási kontextus, szemlélet tükrözi azt.
Nekem ugyan nincs középiskolai oktatási tapasztalatom, de pp többször mesélt arról, hogy miként alakított ki egy mikrovilágot a LOGO-val való ismerkedés apropóján. Igen, konstruktivista szemléletű oktatási helyzetet teremtett informatika tanórán, amikor nem a szabályokat tanította meg a gyerekeknek, nem azt mondta, hogy íme, így kell kört létrehozni a teknőccel, hanem elmesélte a teknőc mozgatásának néhány szabályát, majd arra bíztatta őket, hogy maguktól jussanak el bizonyos végállapotokig, és maguk fedezzenek fel algoritmusokat a teknőc mozgatásához.
Nyilván volt ebben az oktatási helyezetben frontális (adó-vevő) szituáció is, de ha a tanulási kontextus minőségét vizsgáljuk, akkor mégiscsak egy explorációra épülő, tanuló-központú megközelítést látunk megvalósulni.

"Csakhogy ha az oktatasrol beszelunk, nem nagyon relevans az a kozeg, ahol Te a munkadat vegzed... Mert az iskola mas vilag."
Miért nem releváns? Szerintem baj, ha nem releváns, hiszen ezekszerint nem azt modellezzük, ami a világban van. Az iskola olyan világ, amilyennek formáljuk együttesen (tanárok és diákok).

"Szerintem a termeszetes kivancsisagon alapulo tanulast semmi nem gatolja. "
Idealista megközelítés, mely azt feltételezi, hogy a kiváncsiság olyan belső állapot, melyet nem befolyásolnak a külső tényezők. Semmi okunk ezt feltételezni a jelenlegi pszichológiai ismeretek birtokában. Nem tudok ma olyan pszichológiai irányzatról, amely ilyen erőteljesen az innátizmus mellett tenné le a voksát.

Mar 17, 2010
Palócz István said...
2.
FP írja:
"Es a csapatmunkan kivul is van elet. Tulsagosan hatterbe szoritod az egyeniteljesitmenyt, pedig anelkul nincs am csapatsiker sem."
Kulcsi korábban meg a következőt fogalmazza meg:
"...egyéni tudásom mellett legalább annyira fontos az, hogy fel legyek vértezve a csapatmunkához szükséges..."

Lehet csak én nem érzem azt, hogy Kulcsinál az egyéni teljesítmény háttérbe van szorítva?

Jelenleg az van, hogy a kiugró egyéni teljesítmények helyett nagy tömegben a csapatmunkára képes emberekre van szükség. A közoktatásnak nem lehet kizárólagos célja, hogy a tehetségeket gondozza és zseniket állítson elő. (ez a mondat nem zárja ki, hogy a zseniket is kitermeljük, de ez nem az egyetlen egy cél amit el akarunk érni)

4.
"A mai tanulok eseteben akar konstruktivizmus, akar konnektivizmus, akar barmi - az aktiv,onmagat epito tanulora jelenleg nem szamithatunk"

szerinted. :D megfigyelésem szerint ezt a tulajdonságot fokozatosan építi le az iskola. :D
Ha igazad lenne akkor beszélni és járni képtelen tanulók lennének csak csupán. (nonszensz)

Az, hogy kitűzzük célként, hogy a magyar közoktatás olyan embereket termeljen akikből nincs kiölve ez a tulajdonság szerintem elég előremutató gondolat. :D

1. várom már! :D

3. nyílván. Kulcsi szerintem nem erről beszél.

Mar 17, 2010
FP said...
Kezdjuk Zsolttal:-)

beszelhetunk altalaban az oktatasrol, csak akkor definiald elore, mirol beszelunk:-) es azt nem art figyelembe venni, hogy teljesen mas mufaj a felnottkepzes, a kozoktatas, a felsooktatas, az egyeni kivancsisag kielegitese, stb. Akar tetszik Neked, akar nem.
A pp altal Neked meselt tortenetbol mi kovetkezik? Hogy letezik ra 1 db pelda? Letezik tobb is, de ettol az oktatas altalaban nem igy mukodik jelenleg. Meg csak nem is mukodhet igy, mert ez (ahogy barmely masik modszer is) csupan a tanulok egy bizonyos korenek megfelelo. Idealizmus az lenne, ha azt sugallnad, hogy minden tanulo kepes igy tanulni:-) A masik idealista megkozelites pedig ez:

>Az iskola olyan világ, amilyennek formáljuk együttesen (tanárok és >diákok).

az iskolat a tarsadalmi kozeg determinalja, aztan probalhatod Te formalni...

A termeszetes erdeklodesrol: lehet, nem vilagosan fogalmaztam. Akkor meg egyszer - ha meg akarok valamit tanulni, akor bizony se a rossztanar, se az altalad leszolt e-learning keretrendszer nem erdekel, mert a termeszetes erdeklodes miatt tanulom. Ezt ezek a tenyezok nem befolyasoljak, mert h aigen, akkor az erdeklodesed nem volt komoly:-) De attol, hogy konnektivista modon jon az anyag, hat az bizony az en erdeklodesemet hidegen hagyja. Az is, ha idegen szavakkal probalnak kabitani:-)

SZia Istvan!

1. Lehet, hogy nincs hatterbe szoritva az egyeni teljesitmeny, akkor a csapatmunka van tulhangsulyozva??

2. >A közoktatásnak nem lehet kizárólagos célja, hogy a tehetségeket >gondozza és zseniket állítson elő.

Ugye ezt Te sem gondolod komolyan? Ha a magyar kozoktatasnak valami nem celja, akkor ez az! :-(( Egy ideje szerintem egyenesen hatranyos helyzetunek szamit, aki tehetseges, ne adj isten kiemelkedoen tehetseges...

>a kiugró egyéni teljesítmények helyett nagy tömegben a >csapatmunkára képes emberekre van szükség.

ez akkor van igy, h asemmi kreativat, vagy fejlesztest nem akarsz csinalni. A nagytomegben csapatmunkat pedig akar a kinaiak is jobban es olcsobban csinaljak. Tehat ha zsolt kivanalmainak megfeleloen relevansak akarunk lenni a jelenlegi es jovobeli helyzethez, akkor megis inkabb a kiemelkedoen kepzettekkel kene foglalkozni...

3. kulcsi egeszen pontosan a java fejlesztok hogyan kepezik magukat munkavegzesuk soran... dologrol beszelt. Ez nem adekvat z oktatabsna zajlo folyamatokhoz... Ennyi.

4. az onmagat aktivan epito tanulot kulso tenyezo nem epiti le, mert nem az iskola epiti... Egyebkent meg kell mondjam, en bizony latok jo iskolakat is, es jo tanarokat is..nem ertem, ti menniyvel tobb joggal altalanositotok, mint en. Te hany iskolaval/tanarral talalkozol napi gyakorlatodban? :-) en sokkal..

Koszi a reakciokat!

Mar 17, 2010
Kulcsár Zsolt said...
Péter, sem a kerekasztal beszélgetésben, sem ebben a blogbejegyzésben nem szűkítettük le a témát a közoktatásra, sajnálom, ha félreérthető voltam. A konnektivizmusról volt szó általában oktatási helyzetekben, mely valóban magába foglalja a felnőttképzést is.

"Akar tetszik Neked, akar nem."
Enyhén trollszag van szerintem.

Mar 17, 2010
Kulcsár Zsolt said...
"Egyebkent meg kell mondjam, en bizony latok jo iskolakat is, es jo tanarokat is..nem ertem, ti menniyvel tobb joggal altalanositotok, mint en. Te hany iskolaval/tanarral talalkozol napi gyakorlatodban? :-) en sokkal.."

Ez most hogy jön ide azonkívül, hogy megmondod a frankót? Ki mondta, hogy nincsenek jó iskolák és rossz iskolák? Sajnos nem tudlak követni Péter, és az az érzésem, hogy csak a vita kedvéért provokálsz... Tényleg ennyire nem értenénk egyet, mint ahogyan írod?

Miben általánosítottunk, milyen jogról van szó? :) Jelenleg nem dolgozunk közoktatásban, ezt Te is jól tudod, és éppen ezért a mondanivalónkat sem a közoktatásra szűkítve fogalmazzuk meg, hanem tágabban.
Szívesebben vennék részt egy barátságosabb hangvételű társalgásban, Ti nem?

Mar 17, 2010
FP said...
Kedves Zsolt!

elnezest a hangvetelert!
akkor meg egyszer:

Te irod:

1. >az egyik leghatékonyabb képzési forma a felnőttoktatásban.

ez az oktatasnak egy pici szelete.
Arra nem reagaltal, hogy az oktatas mas es mas jellegu a kulonbozo szinteken, mas megkozeliteseket igenyel. Hogyan illeszkedik ehhez a konnektivizmus?

2. >Számomra a való világ nem a magyarországi felsőoktatás, hanem az a közeg, melyben a munkámat végzem.

ebbol az allitasbol hogyan es mi alapjan altalanositasz arra a vilagra, amiben mas tanulok es tanarok elnek es tanulnak/tanitanak?

3. >A klasszikus e-learning modell életképtelen, mert nem igazodik a tanulás természetéhez.

ez egy allitas, amit kutatasi eredmenyekkel illik bizonyitani.

4. >megfigyelésem szerint ezt a tulajdonságot fokozatosan építi le az iskola.

Altalanosit pp. Erre es hasonlokra gondolok. Tehat tesztek olyan kijelenteseket, amik legalabb is nem bizonyitottak, hanem csak a szemelyes velemenyetek valamirol.

>az az érzésem, hogy csak a vita kedvéért provokálsz...

Nem. Az lenne a cel, hogy korrekt, pontosan megfogalmazott, megalapozott es (netan falszifikalhato) kijelenteseket lassanak az olvasok, mert sokakat foglalkoztat ez a tema. Akkor nincs felreertes, nincs mellebeszeles, mindenki szamara nyilvanvalo, hogy mikor beszelsz tenyekrol, es mikor vazolsz fel elkepzeleseket.

Most tehat konstruktivan - pontosan meghatarozott kerdeseket fogalmaztam meg.

Koszonom a valaszokat!

Mar 19, 2010
Kulcsár Zsolt said...
"Tehat tesztek olyan kijelenteseket, amik legalabb is nem bizonyitottak, hanem csak a szemelyes velemenyetek valamirol."

igen, a blog, az egy ilyen műfaj... :)

Leave a comment...