Laterális gondolkodás és konnektivizmus
"A laterális gondolkodás tulajdonképpen asszociatív: fogalomtársításokkal, asszociációkkal dolgozik. E kifejezésben tehát az agy információfeldolgozó rendszerének működési elvével hozom kapcsolatba a gondolkodás módját - vagyis az emberi elme szoftverét. Ez nagyon erősen különbözik attól, ahogy a régi gondolkodók az agyműködés ismerete nélkül megteremtették a maguk fogalmait és feltételezéseit." (Edward de Bono: Gondolkozz mielőtt túl késő, 13. o).
A hálózatalapú tanulás integratív, szintézisalkotó gondolkodásra épít. Át kell hangolnunk a problémákat kereső, zárt (fogalom)térre specializálódott elménket egy nyitottabb, lehetőségekre irányuló, asszociatív attitűdre.
A görög érvelésalapú gondolkodáson szocializálódott elménket roppant nehéz kiszakítani a bináris igaz/hamis logikai keretekből. Lépten-nyomon ítélkezni akarok. Ez ilyen, az olyan, ez igaz, az hamis, ez tetszik, az nem tetszik, ez fehér, az fekete. Az asszociatív gondolkodás sokkal megengedőbb, árnyaltabb mentális attitűdöt feltételez, és lássuk be, hogy sem a szüleink, sem az iskola, sem az anyanyelvünk nem erre a diszpozícióra hangolt bennünket.
Hol kapcsolható össze a hatkalap technika a fogalomtérkép készítéssel? Milyen elemeket érdemes bevonnunk egy konnektivista szemléletű képzés módszertanának kialakításakor Bono modelljéből? Mi a véleményed minderről?
